Bejelentkezés

Hírek az oktatásról

Czunyiné: Hiába a milliárdos adósság, ha a tanárok fizetése nőtt

Forrás: MTI Fotó: Beliczay László
Czunyiné Bertalan Judit a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, azért tértek át az elaprózott önkormányzati fenntartású struktúrából az egységes fenntartói rendszerre, hogy tisztán lássák az iskolák fenntartásának költségeit. Szerinte az önkormányzatoknak nem volt pénze az iskolák fenntartására, egyre kevesebb pénzből kellett megoldani a működést. Ezért hozták létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot. A helyzet ugyanakkor nem normalizálódott, hiszen a Kliknek tetemes az adóssága és az iskoláknak már az alapvető működésre sincs pénzük. Már kötszer sincs abban az iskolában, ahová Rogán és Áder gyereke is jár
 
Miközben Czunyiné arról beszélt, hogy egyre több diák kapja ingyen a tankönyveket vagy hogy a tanárok fizetése nőtt, sokszor ebből a fizetésből kell fénymásolópapírt venni az osztálynak, vagy a szülők dobják össze a pénzt nyomtatópatronra és wc-papírra. Hogy miket kértek, bővebben itt olvashatod.
 
Bár az államosítás mellett az volt az egyik nyomós érve a kormányzatnak, hogy kiszámíthatóbb lesz a finanszírozás, augusztusra a Klik már 12,5 milliárdos adósságot halmozott fel, a közüzemi számlákat sem fizették. A lyukakat „belső költségvetési forrásból” betömködték és állítólag készül a költségvetési tervezet, ahol már számolnak ilyen deficitekkel. Ősszel eldőlhet, mi lesz a Klik sorsa
 
Az államtitkár a lapnak úgy fogalmazott, mivel ez egy új rendszer, nem lehet mindent „tűpontossággal betervezni”. Csakhogy a rendszer nem feltétlenül új, ugyanis már a 60-as években is centralizálva volt az oktatás, amit aztán szép lassan visszanyomtak helyi szintre, hogy a rendszerváltás után 25 évvel ismét visszatérjenek a koncepcióhoz.
 
Czunyiné Bertalan Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD-mutatónk romlik: nő a lemorzsolódás, a magyar iskola nem esélyteremtő. Matematikából és a természettudományos tárgyakból a diákok teljesítménye vagy stagnál, vagy romlik. A célok között most az szerepel, hogy javítsák az oktatás színvonalát és a diákok eredményeit. Ehhez újra kell gondolni a tananyagot, érdemes lenne bevezetni a 9 évfolyamos általános iskolát és mindenképpen erősíteni kell a digitális kompetenciát.

Kiemelt kormányzati cél a tehetséggondozás

Forrás: EMMI
2015. augusztus 24. 13:08
 
Kiemelt kormányzati cél a tehetséggondozás, az, hogy a fiatalok hosszú távon megkapják a szükséges segítséget tehetségük kibontakoztatásához függetlenül attól, milyen körülmények között élő családba születtek - mondta az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.
Novák Katalin a 3,2 milliárd forintos uniós forrású Tehetséghidak Program lezárása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón nemzeti ügynek nevezte a tehetséges fiatalok megtalálását.
 
Felhívta a figyelmet arra: a családok, a pedagógusok, a kormány és a civilek együttműködése ahhoz is kell, hogy a már felfedezett tehetségek kezét ne engedjék el, hanem folyamatosan segítsék őket kibontakozásukban.
 
Elmondta, hogy a most lezárult hároméves programba 35 ezer fiatalt sikerült bevonni, továbbá 15 ezer pedagógust is, akik egyebek mellett arra kaptak képzést, hogy felismerjék a tehetségeket. Jelezte azt is: országszerte már mintegy ezer úgynevezett tehetségpont működik, ezeknek az intézményeknek is az a feladatuk, hogy különböző foglalkozásokkal segítsék a tehetségek útját. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az uniós forrásokat ne csak a gazdaság egyéb ágazataiba fektessék be, hanem a tehetséges fiatalokra is minél több pénzt fordítsanak.
 
Közölte, ezért is döntöttek arról, hogy a Tehetségek Magyarországa elnevezésű program keretében - a 2014 és 2020 közötti ciklusban - 6,5 milliárd forintot fordítanak a tehetséggondozás folytatására.
 
Tájékoztatása szerint a Nemzeti Tehetség Program keretében 2,8 milliárd forint összegben írtak ki különböző pályázatokat a 2015/2016-os tanévre.
 
Bajor Péter, a Tehetséghidak Program projektmenedzsere ismertette azt az országos reprezentatív kutatást, amelynek keretében azt vizsgálták, hogyan vélekednek a magyarok a tehetségről. A válaszadók 79 százaléka szerint a tehetséggondozás megtérülő befektetés, a felfedezett fiatalok az ország sikerének a motorjai lehetnek és erősítik az ország jó hírnevét.
 
A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) megbízásából készített felmérésben arra is választ kerestek, milyen okok miatt kallódhatnak el a tehetségek. A szülők szerint elsősorban anyagi okok miatt, ugyanakkor a fiatalok úgy gondolják, a tehetség az önbizalom hiánya miatt marad rejtve, például azért, mert nem kapnak elég biztatást.
 
A kutatás szerint csaknem minden második fiatal úgy gondolja, hogy az elmúlt években bővült a tehetségeseknek szóló programkínálat. A tehetséget a válaszadók elsősorban veleszületett kiemelkedő képességként értelmezik, emellett a felnőttek az összefüggések gyors megértését, a kreativitást és a jó memóriát társítják hozzá. A megkérdezetteken belül a fiatalok számára is fontos eleme a tehetségnek a kreativitás, de számukra a könnyedség és a kitartás, illetve az átlagtól eltérő látásmód a tehetség legfontosabb jellemzője.
 
A válaszadók háromnegyede egyetért abban, hogy a tehetségek támogatása közös társadalmi feladat, a hátrányos helyzetű tehetségek támogatását kétharmaduk az állam dolgának tekinti.
 
A Matehetsz koordinálásában tartott Tehetséghidak Programról készült összegzés szerint a jövő ígéretes kutatói, mérnökei, matematikusai, muzsikusai, írói és elhivatott tanárai is ott vannak a tehetséges fiatalok és pedagógusok között, akiknek az elmúlt három évben táborokat, képzéseket, személyre szabott tanácsadást, illetve eszközöket, szakkönyveket, fejlesztő és képességmérő játékokat biztosítottak.
 
(MTI)

Közlemény az általános iskolákban 16 óráig kötelezően megszervezendő egyéb foglalkozásokról

2013. szeptember 4. 16:48
Több helyről olyan információ jutott el a Minisztériumhoz, miszerint nem egységesen értelmezik az iskolákban – alapfokú művészeti iskolákban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) által előírt 16 óráig kötelezően megszervezendő egyéb foglalkozást. Közlemény.
Jelen közleménnyel szeretnénk kiküszöbölni a félreértéseket. Az Nkt. 55.§ (1) bekezdése megadja a lehetőséget arra, hogy szülői kérelemre a tanulót felmentsék az egyéb foglalkozások alól: „(…) Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.”
 
Ez tehát azt jelenti, hogy ha a tanuló alapfokú művészeti iskolába (vagy sportegyesületbe, stb.) jár, akkor kötelező közismereti órái után az eddigi gyakorlatnak megfelelően elmehet a művészeti órájára. Továbbá fontos megjegyezni azt is, hogy amennyiben az adott általános iskolában kihelyezett telephelyként alapfokú művészeti iskola működik, a művészeti órákat – a két iskola kölcsönös megállapodása alapján – meg lehet tartani 16 óra előtt is.
 
(Köznevelésért Felelős Államtitkárság)

Létszámok

 

Előzetes statisztikai létszámok az alapfokú művészetoktatásról a 2012-2013 tanévre. 



Alapfokú művészetoktatás, 2012/2013

főbb adatok (előzetes)




Megnevezés Szám
Intézmények száma 697
Feladatellátási helyek száma 2 509



Tanulók száma összesen 240 942
ebből zeneművészeti ágon tanulók száma Klasszikus zene 97 020
Népzene 5 752
Jazz-zene 485
Elektroakusztikus zene 3 635
ebből tánc-, képző- és iparművészeti, szín- és bábművészeti ágon tanulók száma Táncművészeti ág 86 364
Képző- és iparművészeti ág 43 380
Szín- és báb-művészeti ág 13 401



Forrás: EMMI Köznevelés-statisztikai adatgyűjtés, 2012/2013

Nyilvános az új Nemzeti alaptanterv vitaanyaga

2012 február 06., hétfő 13:10
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján olvasható az új Nemzeti alaptanterv vitaanyaga. A dokumentum megismerése mellett lehetőség van a szövegtervezet véleményezésére, az észrevételek, javaslatok elküldésére.
http://www.ofi.hu/nyilvanos-uj-nemzeti
 művészetek
A Nemzeti alaptanterv (Nat) a hazai tartalmi szabályozás alapdokumentuma. A nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény kimondja, hogy ,,az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására."
Az új alaptanterv egyik fontos összetevője, hogy a nevelés és az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett kiegészült az egyes műveltségterületek közműveltségi elemeivel. A megjelenő közműveltségi tartalmak a klasszikus három iskolaszakasz szerint rendeződnek: 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12. évfolyam. A Nat módosítása összefügg a 2011. decemer 20-án elfogadott, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szövegével. A 2012. szeptember 1-jétől életbe lépő törvény alapján a NAT a tervek szerint 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, az 1., 5. és 9. évfolyamon tanulók számára lép életbe.

Oldalak